Jó hírek és rossz hírek
Június 6. jeles történelmi dátum. „1944. június 6-án indult meg a szövetségesek normandiai offenzívája, mely során az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén. A “leghosszabb nap” - ahogy Erwin Rommel német tábornok emlegette - illetve a szövetségesek által pedig D-day-nek nevezett hadművelet kiemelt jelentőséggel bírt a második világháború folytatása szempontjából.” (rubicon.hu)
Úgy éreztem erről illik megemlékezni, de természetesen maradok a kaptafánál, és a 2025. június 6-án megjelent KSH ipari és kereskedelemi adatokról fogok néhány sort írni.
Ipar
Van egy jó hírem, meg egy rossz. Kezdjük a jóval: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján áprilisban az ipari kibocsátás 1,5%-kal nagyobb volt a 2025. márciusinál. Nagyon vártuk már ezt pozitív elmozdulást. Talán lehet reménykedni abban, hogy végre elrugaszkodunk a gödör aljáról és megindul a GDP 23-25 százalékát kitevő ipari ágazat fellendülése. A rossz hír: 2025 áprilisában az ipari termelés volumene munkanaphatástól megtisztítva 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az sem kedvező adat, hogy az ipari termelés az év első négy hónapjában 4,5%-kal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült.
Eltelt az év egy harmada (négy hónap), és ingadozás mutatkozik a havi ipari teljesítményekben:
- 2025. január/2024. december plusz 0,8 százalék,
- 2025. február/2025. január plusz mínusz 1,3 százalék
- 2025. március/ 2025. február plusz 0,1 százalék
- 2025. április/2025. március plusz 1,5 százalék.
Amennyiben az ipar végre-valahára magához tér, az mindenképpen segíthet abban, hogy az ország gazdasági teljesítménye a 2025. teljes évben pozitív előjellel legyen minősíthető. Ha a jövőben újabb megtorpanás/visszaesés lesz regisztrálható az ágazatban, akkor nagy a veszélye egy újabb „0” körüli éves gazdasági eredmény (GDP) realizálásának. Ne feledjük: 2023-ban a bruttó hazai termék 0,7%-kal maradt el az előző évitől, és 2024-ben is csak egy sovány 0,6 százalékos növekedést könyvelhettünk el nemzetgazdasági szinten. A végeredmény: két év helyben járás. Ránk férne már egy kis gyarapodás.
Kiskereskedelem
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,8%-kal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 5,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. 2025. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Úgy gondolom, hogy a bolti kiskereskedelem esetében is érdemes megnézni az elmúlt négy hónap volumenindexeit:
- 2025. január/2024. december plusz 2,2 százalék
- 2025. február/ 2025. január mínusz 0,6 százalék
- 2024. március/2025. február mínusz 0,5 százalék
- 2025. április/2025. március plusz 2,0 százalék.
Jóval kedvezőbb a kép, mint az iparban, bár az ingadozás itt is tetten érhető. A hazai fogyasztás (benne a bolti kiskereskedelmi forgalom) ebben az évben jelentős szerepet kaphat, hiszen az ipar, az építőipar, a visszafogott beruházási aktivitás, és a mérsékelt exportkereslet várhatóan nem képes
biztosítani a várt és vágyott GDP-gyarapodást. Ezért aztán nagy szükség van a belső fogyasztás élénkülésére. Az árrés-korlátozás rövid távon „megpörgetheti” a volumenindexet, de közép – és hosszú távon biztosan káros és tarthatatlan gyakorlat. Piacidegen korlátozás és majdani kivezetésekor nem kívánt inflációs hatással is járhat. Ezt is érdemes szem előtt tartani.