Az idén több mint kétszer annyi pénzért fenyegethetik a civileket és a sajtót, mint 2024-ben

2024 január elején Hír TV-nek adott interjúban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor még csak leendő, ám nem sokkal később hivatalba lépett vezetője igyekezett megnyugtatni az intézmény megalakulása miatt aggódókat. Azt közölte a nagyközönséggel, hogy csak azoknak kell tartaniuk tőlük, akiknek van félni valójuk, mert idegen érdekeket képviselnek. A hivatal ugyanis – legalábbis Lánczi akkori ígérete szerint – nem nyomoz és nem szankcionál, csupán vizsgálódik, az aggodalmaskodókat pedig arra kérte, hogy bízzanak benne.

Hogy ennek a bizalomnak mi lett volna az alapja, nem fejtette ki bővebben. (Ami Lánczi ismert előéletét illeti, a 2018-as választás után jelent meg az akkoriban általa vezetett Figyelő című gazdasági hetilapban egy lista azokról, akik – Láncziék állítása szerint – Soros György zsoldosai.)

Azóta sok víz lefolyt a Dunán – nem mellesleg a Tisza áradása is riadalommal tölti el a hatalmi elitet – ezért is nyújtotta be Halász János fideszes képviselő A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot, amit a parlament illetékes bizottsága viharos gyorsasággal plenáris tárgyalásra alkalmasnak nyilvánított. 

Ami a már bejelentésekor is heves tiltakozást kiváltó hivatal kezdeti munkakörülményeit illeti, azok a mostanihoz képest meglehetősen szerények voltak. A szervezetnek egy ideig nem is volt valódi székhelye, papíron Budapesten, a Kossuth tér 1-3 alá jegyezték be – ez az épület egyébként nem más, mint a Parlament. De nem csak létező címe, honlapja, e-mail-je, telefonszáma sem volt egy ideig a hivatalnak. (Viszont Lánczi Tamás személyében hat évre kinevezett, havonta 5 millió forintot kereső, mentelmi jogot élvező vezetője már a kezdetek előtt is volt.)

Öröm az ürömben, hogy nem sokáig kellett szükséget szenvednie a köznyelvben ÁVO-nak nevezett szervezetnek. Tavaly szeptemberben arról számolhatott be a Hírklikk, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal már 101 főt foglalkoztat – míg félévvel korábban mindössze 26 munkatársa volt. Lánczi Tamás elnök munkáját akkor már egy 14 tagú titkárság segítette, az ott dolgozóknak augusztus végéig 47 900 423 forint bruttó bért fizettek ki. A legtöbben, 23-an, az elemzői igazgatóságon voltak, a közkapcsolati igazgatósághoz 22 szuverenitásvédő tartozott, 11 ember a vizsgálati igazgatóság, 6 pedig a sajtóosztály állománya. Hab a tortán, hogy a hivatal munkáját tavaly szeptember óta segíti a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet is, amelynek igazgatója egy volt III/III-as tiszt, Horváth József.

A független sajtót és a civil szervezeteket fenyegető hivatal ebben az évben további erőforrásokhoz jut. Az mfor információi szerint a szervezetnél dolgozók munkabérei és illetményei 2024-ben még „csupán” 950,8 millió forintot tettek ki, ez a 2025-ös előirányzat szerint valamivel több mint a kétszeresére, 2,2 milliárdra nő. Tavaly még csak 101-en tartoztak a hivatal kötelékébe, az idén 120-szal számolnak, ami mintegy 20 százalékos létszámnövekedést jelent.

Vannak azonban a fentieknél is megdöbbentőbb, laikusok számára felfoghatatlan nagyságú számok is. A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra – hogy ezeken mit kell érteni, azt földi halandó nem tudhatja, mert nyilván nincs is köze hozzá – tavaly 23,1 milliót fordítottak, 2025-ben azonban már 840 millió forintot. Ez – szerény számítások szerint – harminchatszor több az egy évvel ezelőtti összegnél. Az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti és lízingdíjakat 2025-ben majdnem háromszorosára, 131 millióról 336 millió forintra növelték, ám ennél is jelentősebben nőtt a munkatársak kiküldetéseire szánt keretösszeg – több mint hatvanszorosára, 601 ezerről 40 millió forintra. 

Amiből arra kell következtetnünk, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal emberei idén 36-szor többet utazhatnak, mint tavaly. Nyilván nem magáncélból, a saját örömükre, hanem azért, hogy szigorúan szakmai szempontok figyelembevételével, még az eddiginél is hatékonyabban őrködhessenek hazánk szuverenitásán, a külföldi befolyásolás megakadályozásán.

„Az orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal ugyanúgy politikai okokból üldözi a magyar állampolgárokat, mint ahogy a rendszerváltás előtt az ÁVÓ (Államvédelmi Hatóság) vagy a Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya is tette.” Ezt a szöveget írta ki tavaly februárban Keresztény Zoltán civil aktivista a Facebookra, s Lánczi Tamás beperelte az őt ávós bőrkabáttal is meglepő Keresztényt. Az idén februárban esedékes bírósági tárgyalás azonban elmaradt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője visszalépett a keresettől. Hogy miért, azt neki kell tudnia, ami biztos, hogy a helyzet távolról sem megnyugtató. Pénz, paripa, fegyver eddig is volt a kormánytól független, azt ellenőrizni hivatott civilek és szerkesztőségek elleni harchoz, Orbán Viktor bátor emberei hamarosan törvényt is eszkábálnak hozzá. 

József Attila után szabadon: Megvalósul nem éppen gyönyörű képességük, a rend, mert senki sem sejtheti, „mikor lesz elég ok, előkotorni azt a kartotékot, mely jogunk sérti meg.”