Karácsony Gergely összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez több fideszes képviselő ellen

Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: a Fidesz-KDNP fővárosi frakciója összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett Kollár Kingával (Tisza Párt) szemben, mert – mint fogalmazott – „mondott bizonyos mondatokat egy másik közjogi testületben". „Amit Önök csinálnak, az nemcsak erkölcsileg, politikailag, hanem jogilag is összeférhetetlen" – jelentette ki a főpolgármester.

Karácsony Gergely azt mondta, a Fidesz-KDNP fővárosi képviselői közül többen is az Országgyűlés Hivatalának munkatársai. Az önkormányzati törvényre hivatkozva, a főpolgármester is összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez a Fővárosi Közgyűlés azon tagjai ellen, akik az Országgyűlés Hivatalának munkatársai is. Hozzátette: ez nemcsak erkölcsi, hanem jogi kérdés is.

A főpolgármester az Állami Számvevőszék (ÁSZ) keddi közleményére hivatkozva, azt mondta: a számvevőszék nem először hívja fel a figyelmet arra, hogy a főváros pénzügyi helyzete fenntarthatatlan.

Az ÁSZ 2023-as jelentésében megállapította: a fővárosi önkormányzat döntésein kívülálló okok tették a főváros pénzügyi helyzetét hosszú távon fenntarthatatlanná – mondta, s ezek között sorolta a koronavírus-járványt, az energiakrízist, valamint azokat kormányzati intézkedéseket, amelyek „szűkítették a főváros mozgásterét".

Közölte, a fővárosi önkormányzat kedden azonnali jogvédelmet kért az államkincstár inkasszóival szemben.

Felidézte, az ÁSZ-jelentés jelölte ki a főváros stratégiáját, és alapozta meg azon döntését, hogy nem járható az az út, amely értelmében a kormányzati „kigazdálkodhatatlan megszorító intézkedéseket" csak akkor lehetne érvényesíteni a költségvetésben, ha radikálisan csökkentenénk a közszolgáltatásokat.

„Mi nem arra esküdtünk fel, hogy betömjük a központi költségvetés lyukait, hanem azért, hogy szolgáljuk a budapestieket" – hangoztatta főpolgármester, majd azt mondta: a jogállam maradékába kapaszkodva, pereket indítottak. A főváros tulajdonképpen az összes érdemi pert megnyerte – jegyezte meg, kiemelve: a bíróság alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki a szolidaritási hozzájárulás fővárosi kivetett mértékét.

Közölte: a főváros hosszú évek óta nettó befizetője a központi költségvetésnek. Idén a jogosnak tartott összeg felett további 57 milliárdot kellene befizetni szolidaritási hozzájárulásként, de ezt nem tudják és nem is akarják befizetni, hiszen maradéktalanul el kell látniuk a közszolgáltatási feladataikat.

Megjegyezte, a főváros „egy fillért" nem költött Rákosrendező megvételére a költségvetéséből, a Budapesti Közművek olyan forrásból vásárolt, amelyet „ha akarnánk, akkor sem tudnánk elvonni".

„Az a fajta politika, amely ezt a várost nyilvánvalóan, szándékosan csődbe akarja vinni, ez a politika ebben a teremben nem kaphat támogatást". "Esküt tettünk Budapestre, és ez az eskü erősebb kell, hogy legyen, mint mindenkinek a saját maga pártmeggyőződése" – hangoztatta, majd felhívta a figyelmet arra, ha nem nyerik meg az 57 milliárdról szóló pert a kormánnyal szemben, akkor „nem arról fogunk beszélgetni, hogy éjszakai is jár a metró, hanem, hogy nappal mit fogunk csinálni a metróval".

Keszthelyi Dorottya (DK) szerint a kormánypártok Budapest jelenét és jövőjét sodorják veszélybe. Milyen politikai közösség az, amely saját fővárosának működésképtelenségében reménykedik, mert azt gondolja, hogy ebből politikai hasznot húzhat – vetette fel, majd azt mondta: a közgyűlés politikai csatatérré változott, de ez nem maradhat így, és ha valakinek valóban fontos Budapest, annak egyetlen dolga felelősen cselekedni.

Barabás Richárd (Párbeszéd-Zöldek) felszólalását úgy kezdte: „na mi van harcosok, jól halad a békeháború?" A kormányzati támadásokból látszik, hogy a sajtót, a civileket, az LMBTQ-közösséget és Budapestet tartják ellenségüknek – mondta.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője szerint a főpolgármester „pitiáner bosszút akar állni rajtunk, mert rávilágítottunk arra, egy év alatt csődbe vitték a várost".

Kiemelte, Kollár Kinga és a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőinek tevékenysége között van különbség: míg a Tisza Párt politikusa Brüsszelben azért dolgozik, hogy a magyarok és a budapestiek ne kapják meg a pénzt például kórházfelújításra, addig a Fidesz-KDNP fővárosi képviselői azért dolgoznak a közgyűlésben és a másik pozícióikban is, hogy a budapestiek ügyét előre vigyék – mondta Szentkirály Alexandra hangsúlyozva: ők a városért és a budapestiekért dolgoznak, míg a Tisza Párt és Kollár Kinga Budapest ellen dolgozik.

Közölte: kértek jogi szakvéleményt, eszerint nem összeférhetetlen a közgyűlési képviselőség és a tanácsadói pozíció.

Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) kiemelte: a közgyűlésnek elsősorban a budapestiek érdekeit kell képviselnie, Budapest fejlődését mindenek elé kell helyeznie. A tények nem igazolják, hogy a kormány fejleszti Budapestet: Lázár János építési és közlekedési miniszter személyesen törölt fővárosi fejlesztéseket, és adminisztratív intézkedésekkel nehezíti a fővárosi fejlesztéseket, továbbá „ócska trükkel" megvonják a forrást Budapest árvízvédelmétől.

Tüttő Kata (MSZP), aki a Régiók Európai Bizottságának elnöke is, felvetette: ha rengeteg pénz volt a Fidesz ideje alatt, akkor miért hitelből újította fel az önkormányzat az orosz metrókocsikat, miért nem kezdett bele a Lánchíd, valamint a felüljárók, hidak, utak felújításába.

Bujdosó Andrea (Tisza Párt) arról beszélt, a Partiumban született magyarként úgy érzi, hogy elárulták. A miniszterelnök a nemzet érdeke elé helyezte saját politikai ambícióit, és nyíltan kampányolt Simion mellett, aki „őseink sírját gyalázta meg" – mondta.